Probiotikumok fontossága a sertés és baromfi tartásban

Ma már mindannyian jól tudjuk, hogy a bélflóra egészségének megőrzése érdekében szükség van pre- és probiotikumokra. De vajon az is ennyire elterjedt, hogy mikor és miért van rájuk szükség?

A sertés és baromfi ágazat világszerte számos antibiotikum alternatívát kipróbált az évek során. Alkalmaztak a pre- és probiotikumokat, hogy megőrizzék vagy javítsák a takarmányozás hatékonyságát.
Prebiotikumok elsősorban:

Mannóz-oligoszacharidok (MOS)
a Fructo-oligoszacharidok (FOS)
a Galacto-oligoszacharidok (GOS)
a Chito-oligoszacharid (COS)
az Isomalto- oligoszacharidok (IMO).

A pektikus oligoszacharidok (POS) és a Xylo-oligoszacharidok (XOS) nem emészthető táplálék-összetevők.

A probiotikumok olyan, nem patogén mikroorganizmusok, amelyek előnyös hatást gyakorolnak a gazdaállat egészségére.

A leggyakoribb probiotikumok:

Bacillus (Gram-pozitív spóraképző baktériumok)
tejsavtermelő baktériumok (Lactobacillus, Bifidobacterium, Enterococcus)
és élesztő.

A probiotikumok számos olyan mechanizmussal rendelkeznek, mint például:

pH csökkentés – béltartalom savanyítás
kötődés a bél epithel felületéhez hogy megakadályozzák a kórokozók megtapadását
kórokozókkal szembeni versengés
toxin termelés gátlás.

A probiotikumok stimulálják a specifikus és nemspecifikus immunológiai elemeket, például IL-t és IgA-t.

A sertések és baromfiak táplálásában a prebiotikumok és a probiotikumok
csökkentették a hasmenésesre való hajlamot
serkentették az immunrendszert
csökkentették a kórokozó baktériumok számát
és 4-6 százalékkal növelték a takarmány értékesítését.

A bélflóra

Minden élőlény szervezetében ott él egy több milliárdos életközösség, melyet bélflórának, más néven mikrobiomnak nevezünk.
A bélflóra alatt többnyire a bélnyálkahártyán helyet foglaló baktériumokat értjük, mert a bélflóra közössége túlnyomó többségben bélbaktériumokból áll. Kisebb számban vannak benne jelen vírusok, gombák és más, szabad szemmel nem látható egysejtűek.

A bélflórákban jó és rossz baktériumok működnek együtt, illetve versengenek egymással.
Szaknyelven ezeket a hasznos baktériumokat probiotikus baktériumoknak (probiotikumoknak) hívjuk. Rossz baktériumoknak mondjuk a betegségeket okozó, állati egészségre ártalmas (patogén) baktériumokat. Ezek közismert fajai például a Salmonella vagy a Clostridium, (elhalásos bélgyulladás okozója).

Mi az a probiotikum?

Probiotikumoknak hívjuk a vastagbélben élő jó baktériumokat, és a szervezetbe táplálék vagy gyógyhatású készítmények formájában bevitt jótékony hatású baktériumokat.

A jó baktériumokat támogató probiotikumok túlnyomó része csupán átutazó a bélrendszerben. Ennek ellenére nagyon fontos szerepet töltenek be azzal, hogy aktív segítséget nyújtanak a vastagbélben élő jó baktériumoknak.

Ezeket a támogató probiotikumokat egyszerűen speciális takarmánykiegészítőkből nyerhetjük.

Probiotikum alkalmazás előnyei:

az állomány kedvező mikrobiológiai állapota
a meglévő fertőzöttség visszaszorul
jobb erőnléti állapot
jó stressztűrés
kórmegelőzés (hasmenés, elhalásos bélgyulladás, stb.)
gyógyszerezés után gyors regenerálódás
antioxidáns hatás
homogénebb állomány
csökken a betegségek kockázata
a gazdaságossági mutatók javulnak.

Mi az a prebiotikum?

A prebiotikumok a probiotikumok táplálékai. Nélkülük a probiotikumok nem képesek életben maradni. A prebiotikumok emészthetetlen rostok, amiket az állati szervezet nem tud lebontani, és emésztetlenül haladnak át rajta.

De hogyan lehetnek ők tápanyagok, ha egyszer meg sem tudják emészteni?

Úgy, hogy a prebiotikumok nem az állati szervezetnek jelentenek hasznos tápanyagot. A vastagbélben fermentálódnak, ezzel segítik, „táplálják” a probiotikumokat. Így támogatva a szervezetet, emésztőrendszert abban, hogy a jótékony baktériumok egyes fajtái kerüljenek túlsúlyba és azok szaporodjanak. Ezzelzzel segíti az emésztést és az immunrendszert is. A prebiotikumok immunmodulációs tulajdonságokkal rendelkeznek, képesek csökkenteni a gyulladást.

A probiotikumok két legkiválóbb tápanyaga az inulin és a pektin. Az inulin 60 egymásba kapaszkodó cukormolekula, a fructo-oligoszacharidok (FOS-ok) egyike.

Nagy mennyiségű inulin van a hagymafélékben és a kevésbé ismert jeruzsálemi articsókában. A hosszú láncú szénhidrátok közé tartozó poliszacharidot is a legjobb prebiotikumok közt tartják számon.

A prebiotikumok nemcsak pozitív hatással vannak a probiotikumok szaporodására és a bélnyálkahártyán való megtelepedésükre. A probiotikumoknak szükségük van a prebiotikumokra, hiszen nélkülük nem tudnák ellátni feladataikat.

Természetes prebiotikus hatása van:

a fokhagymának
a hüvelyes növényeknek
a zöldségek közül a cikóriagyökérnek
a csicsókának
az articsókának
a hagymaféléknek
a spárgának
az almának
az árpának.

Mikor adjunk probiotikumokat haszonállatainknak?

Antibiotikumok használata során a gyógyszer hatóanyagai nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, de a bélflóra élő alkotói is károsodnak.

Az antibiotikumokkal okozott károk megelőzhetők vagy orvosolhatók. A legbiztosabb megoldást az jelenti, ha antibiotikum szedésének ideje alatt és az azt követő 1 héten át a probiotikum használata mellett döntünk.

Immunerősítés probiotikumokkal

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, és az immunrendszer szinten tartása. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmazni az egyensúly helyreállítása érdekében.

A probiotikumok olyan baktériumokok és gombák, akik a vastagbelekben élnek és dolgoznak. Vagyis ők olyan kis élő mikroorganizmusok melyek a bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak.
Megakadályozzák, hogy az állataink számára káros baktériumok megtelepedjenek és elszaporodjanak a bélflóráikban és segítik az egyes ásványi anyagok felszívódását. Ezáltal erősíthetik az immunrendszert és segíthetnek az esetlegesen fennálló gyulladások csökkentésében is.

A normál bélflóra fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. Az állatokkal szimbiózisban élő mikroorganizmusok meggátolják a bélnyálkahártyán megtelepedő vírusok, gombák, pathogén baktériumok, paraziták szaporodását. Gondoskodnak az egyensúly megőrzéséről. Különböző enzimek termelésének köszönhetően részt vesznek a tápanyagok lebontásában és vitaminok (B és K ) képzésében. Ugyanakkor a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egyensúly fenntartása.

A probiotikumok a nem specifikus és specifikus védekező rendszer működését egyaránt pozitívan befolyásolják.

Ha a bélrendszerben megfelelő számban van jelen jótékony mikroorganizmus, az képes meggátolni a kórokozók megtelepedését a bélhámsejtek receptoraihoz kötődve. Ezzel leszorítják a kórokozókat. Emellett a tápanyagok felhasználása révén gátolják a patogén idegenek növekedését, védőgátat képeznek.

Mikor nem adhatunk probiotikumot?

Alapvető esetben minden haszonállatnak szüksége van probiotikumora, de van néhány kivételes eset. A probiotikumok használata nem javasolt az opportunista fertőzések és immunszupresszív kezelések esetén. A probiotikumok ugyanis ösztönözhetik a szisztémás fertőzést, ha ezek az alapbetegségek állnak fenn.

Azoknál az állományoknál, ahol bélvérzésben szenvednek vagy szteroidokat kaptak, nagyobb a kockázata annak, hogy a probiotikum a véráramba kerül. Ez súlyos, szisztémás fertőzést idézhet elő.

Hogyan válasszunk probiotikumot?

A megfelelő készítmény kiválasztásához az alábbi szempontokat vegye figyelembe:

Minél több törzset tartalmazó készítményt.
A növényben, állatban izolált törzsek képesek tartósan megtelepedni az állati bélrendszerben, a hatásuk is tartós.
Tartalmazzon élő baktériumokat!
A baktériumoknak élve kell a vastagbélbe jutniuk, ezért savvédettnek kell lennie.
A jótékony baktériumok szaporodását a prebiotikumok segítik elő, tehát a választott készítmény tartalmazzon frukto-oligoszacharidokat vagy inulint!
A készítmény csíraszáma adagonként érje el a 100 milliót. Ha a baktériumok szaporodásához kedvezőek a körülmények, akkor számuk 30 percenként megkettőződik.
A növendék állatoknak más összetételű készítményre van szükségük, mint a kifejlett társaiknak.

Fontos, hogy probiotikus kiegészítőket etessünk állatállományainkkal, de figyelnünk kell rá, hogy emellé rostdús táplálkozással prebiotikus rostokat is vigyünk be a szervezetükbe. Enélkül a bélflórában élő jótékony baktériumok sem maradhatnak életben, ami pedig a bélflóra egyensúlyának felborulásához, vagy diszbiózishoz vezethet.

Pro- és Prebiotikumok az Alpha-Vet Kft. forgalmazásában:

Probiotikumok:

Prebiotikumok:

Fermacto
Triactine (pro+prebiotikum)

Legfrisebb hírek

Hírek