Hírek

A Konferencia az állatorvosok és a sertéstartók számára került megrendezésre a PRRS és az afrikai sertéspestis járványügyi helyzetéről. A nagy sikerű rendezvényen örömteli módon sikerült összehozni a termelőket a hatóság és az állatorvostudomány szakértőivel, így közvetlen párbeszédekre is lehetőség nyílt.

A résztvevőket dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, az Egyetem részéről pedig prof. dr. Sótonyi Péter rektor úr köszöntötte.

Dr. Móré Attila c. egyetemi docens, az Alpha-Vet elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a járványos betegségek húsbavágó gazdasági kérdéseket vetnek fel, amelyek kezeléséhez a sertéságazat sikeréért tevékenykedő valamennyi állatorvos, az állami szervek és az állattartók közreműködésére van szükség, amelyhez a szükséges készítményeket és eszközöket az Alpha-Vet széles választékban biztosítja.

„- Én büszke vagyok arra, hogy egy olyan vállalatot vezethetek, amelyik nem csak a gazdasági mutatókat nézi, hanem arra is figyel, hogy miként szolgálhatja partnerei biztonságát” – mondta az elnök úr.
„- Az Alpha-Vet egy évtizedek óta dinamikusan fejlődő családi vállalkozás. Sikerünk abban rejlik, hogy a rövidtávú profitszerzés helyett a partnereinkkel felépített, kölcsönös hasznon alapuló, generációkon átívelő együttműködésben hiszünk, és ezen dolgozunk. A haszonállatok és társállatok egészségének és jóllétének, valamint az agrárium fejlődésének támogatása nem csak közvetlenül, tevékenységünk céljaként valósul meg.

Amikor az agrárium, és ma a sertéstartók jövőjéről együtt gondolkodunk, sok kérdés előkerülhet. Természetesen beszélhetnénk arról, hogy a mai helyzetben egyes állatgyógyszerek, kiemelten az antibiotikumok felhasználása milyen nemzetközi visszhangot és következményes jogi szabályozást von maga után. És arról, hogy e helyzet megoldására az Alpha-Vet már most milyen megoldásokkal, alternatív termékekkel áll az állattartók rendelkezésére. Kutatási és Fejlesztési Osztályunkat évekkel ezelőtt arra kértem, hogy saját fejlesztéseink elsősorban olyan alternatív termékek létrehozására irányuljanak, amelyek akkor lesznek partnereink segítségére, amikor az antibiotikumok felhasználása már korlátozás alá esik. Hiszen északi országok példáiból és a küszöbön álló szabályozásból látjuk, hogy ez a nagyon közeli jövő. És örömmel mondhatom, hogy ma saját termelő üzemeink ilyen termékeket állítanak elő az Önök számára.

Azután beszélhetnénk arról is, hogy miként lehet a robbanásszerű digitális fejlődést a sertéstenyésztés hatékonyságának szolgálatába állítani. Van esetleg olyan sertéstartó a teremben, aki termelési folyamatainak digitalizációjával foglalkozik? Tudjuk jól, hogy az Ipar 4.0 korát éljük. Olyan időszakot, amelyben a gyártási módszerek megváltoznak, az információs technológia és az automatizálás kap óriási szerepet. És nem csak az autóiparban vagy az űrkutatásban, hanem a mezőgazdaságban is. Ma már az úgynevezett IoT (Internet of Things, dolgok Internete) megoldások pozitívan befolyásolhatják, fejleszthetik egy-egy vállalkozás termelését, illetve a hibalehetőségeket is nagy arányban szűrik ki a termékek előállításakor. Hát nem mindannyiunk alapvető érdeke és célja, hogy termelési és értékesítési folyamatainkat hatékonyabbá tegyük, automatizmusok beépítésével az emberi hibázási lehetőségeket minimalizáljuk? Mi kell ehhez? Az, hogy saját tevékenységünket megfelelően monitorozzuk, annak minden lehetséges mozzanatáról adatokat gyűjtsünk, majd pedig adatainkat úgy elemezzük, és azokból kiszűrjük, hogy melyek és milyen mértékben vannak hatással munkánk eredményességére. Az ún. Big Data és azok szakértő elemzése nem megy már csak papír és ceruza segítségével. Sokkal több adat keletkezik annál, mint amit az emberi agy egyszerre feldolgozni képes. Azonban megfelelő számítógépes szoftverek segítségével ez az adat-halászat és adat értelmezés könnyen és gyorsan elvégezhető. Örömmel mondhatom önöknek, hogy az Alpha-Vet erre is kínál megoldásokat és termékeket. Szívesen vesszük az Önök véleményét, jó lenne egy tapasztalatcsere a témában.

Végezetül az én tisztem átadni Dr. Nagy István agrárminiszter úr üdvözletét, aki a téma és az ágazat fontosságára tekintettel örömmel vállalta el rendezvényünk fővédnökségét.
Azt kívánom, hogy a mai konferencia sikerét az mutassa meg, hogy minden érintett egymással kezet rázva és kérdéseire választ kapva megy majd haza. Hogy állatorvos és termelő egymással vállvetve dolgozzon mind a biológiai biztonság megteremtéséért, mind a sertéságazat gazdasági sikerességéért.”

Ezt követően Dr. Vajda Lajos igazgató főállatorvos, a NÉBIH Országos Járványvédelmi Központjának vezetője tartotta meg előadását az afrikai sertéspestis magyarországi járványügyi helyzetéről és a termelőkre gyakorolt hatásairól: „A nemzetközi járványügyi helyzet és a magyarországi előfordulás ismertetése után a vírus főbb jellemzőit ismertette, amelyek a járványtani intézkedéseket is meghatározzák. A fertőzést eddig az észak-keleti megyékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Nógrád megyében mutatták ki vaddisznókban, sertés állományokat viszont eddig sikerült megvédeni a következetes járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Ezek között szerepel az elhullott vaddisznók felkutatása, ártalmatlanítása, a szállító járművek fertőtlenítése, a háztáji állományok fokozott felügyelete és a takarmányozási tilalmak (moslék és zöldtakarmány).
A folyamatos hatósági felügyeletnek köszönhetően a korábbi szállítási korlátozásokat sikerült enyhíteni – a fertőzött területen tartott sertésekből származó termék ugyan csak Magyarországon belül szállítható, azonban a magas, közepes és alacsony kockázatú területről már az EU tagországokba is exportálható.”

Dr. Balka Gyula, a Patológiai Tanszék docense a PRRS vírus rendszertani besorolásáról, rendszertanáról, az egyes szerotípusok előfordulásáról, kártételéről beszélt, és részletesen ismertette az európai járványtani előzményeket. Feltételezések szerint a vírus a Szovjetunióban alakult ki, onnan juthatott vaddisznók közvetítésével Nyugat-Európába, majd onnan Magyarországra az EU csatlakozás után.
Érdekes része volt az előadásnak a PRRS vírussal szembeni rezisztencia kérdése: azonosítottak génszakaszokat a sertésben, amelyek a részleges rezisztenciát kódolják a PRRSV 1 és PRRSV 2 ellen – ez szelekciós lehetőség – sőt, teljes rezisztenciát is sikerült génszerkesztéssel elérni a termelési képességek megőrzése mellett.

Az előadó ezek után a diagnosztikai lehetőségeket ismertette – ezekhez természetesen ismerni kell a vírus szaporodási ciklusát, a fertőzési fázisokat az életciklus során. A diagnosztikára az ELISA és PCR vizsgálat jól használható, azonban figyelembe kell venni, hogy a fertőzöttségi szint csökkenésével érzékenyebb módszereket kell használni, hogy biztosan kiszűrjük a fertőzött egyedeket, ezért arányaiban megnő a fals pozitív eredmények száma – és emelni kell a vizsgált minták számát, ami a költségek növekedésével jár. Érdekes alternatíva az összegyűjtött herékből és a levágott farkakból származó elegyminta (szövetnedv/savó) vizsgálata: 400 egyed esetén 90% feletti eséllyel kimutatható egyetlen fertőzött egyed.

Dr. Nemes Imre, Nemzeti Mentesítési Bizottság: A PRRS mentesítés menete és aktuális állása
„A sertéstartásban jelenleg a legnagyobb gazdasági kárt okozó fertőző betegség a PRRS - az állományban a kitörést követő 18 héten belül kocánként átlagosan 126 Euró veszteséggel jár. Oroszországban a PRRS évente 5% -kal csökkenti a termelés hatékonyságát. Az elmúlt 10 évben 18 millió db hízó kiesését okozta, jóval többet, mint az ASP.
Magyarországon a mentesítés 2014-ben indult. 2017. november 24-től tenyésztési vagy továbbtartási célból sertést Magyarország teljes területére beszállítani csak PRRS vírusával nem fertőzött állományból szabad. PRRS-sel fertőzött állományból sertés Magyarország teljes területére csak azonnali vágás céljából szállítható.

A PRRS mentesítéshez kapcsolódó járványvédelem az ASP ellenőrzése szempontjából is jól jön, négy éves előnyünk van az ASP-vel szemben (lásd romániai, kínai járványhelyzet). A jelenlegi járványhelyzetben ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sertéságazat a legkisebb veszteséggel tudja átvészelni az ASP gazdasági következményeit.
A PRRS következményei: vetélés, koraellés, életképtelen malacok világra jövetele, kocák reprodukciós teljesítményének csökkenése, az utódállomány légzőszervi megbetegedése, immunszupresszív hatás.
A mentesítésnek kiemelkedő szerepe van a társult betegségek elleni gyógykezelésekre felhasznált antibiotikum mennyiség jelentős csökkentésében is.”
2018 végén az érintettekkel lefolytatott konzultációt követően kiegészítették a mentesítési tervet:

PRRS Nemzeti mentesítési terv 4.0: Mentes vakcinázott minősítés (MV), mint új lehetőség.

MV minősítés lényege: tenyészállomány a telep mentesítési programja szerint vakcinázható, időbeni korlát nélkül. MV állományból hízóalapanyag (választott malac, előhízó, hízó) mentes megyébe, járásba korlátozás nélkül szállítható, azonban MV állományból tenyészállat forgalmazása tilos. Az MV státusz végcél is lehet egyes sertéstartóknál, így a 2020 végére tervezett mentesítési határidő tartható.

Dr. Biksi Imre (ÁTE Patológiai Tanszék) témája a PRRS mentesítéshez kapcsolódó mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok gyakorlata volt.

„A laboratóriumi diagnosztika szerepe elsődleges a fertőzöttség kimutatásában a kórbonctani vizsgálathoz képest. (Hungarikum a bejelentési kötelezettség, mentesítési program, és a hatósági előírások). A két legfontosabb eljárás az ELISA, amelyhez savó vagy nyálminta használható valamint a Real time RT-PCR savó, szövet, nyálminta, vagy herélési elegyminta („hereszósz”). A PCR emellett a vírus szekvenciájának az ellenőrzésére is alkalmas a járványtani nyomozáshoz: vad vírus / vakcinavírus (MLV) elkülönítése, az állományban a vírus evolúciójának vizsgálata - új jövevény vagy a régi okozza a problémát?

A vetélt / halva született almokból minél több malacot kell vizsgálni – a magzati szervminták legfeljebb hatosával összevonhatók. A nyálmintákat egyedileg célszerű vizsgálni, míg a savóminták ötösével egyesíthetők.
Szekvenálás: az adott ORF (gén) szakasz bázissorrendjének meghatározása és összehasonlítása publikus adatbázisokban található szekvenciákkal.

A negatív állományok vizsgálata során bárhol számítanunk kell egyedi téves pozitív ELISA eredményre, oka nem ismert. Elenyésző annak az esélye, hogy sikerült a járványkitörés azon pillanatában mintát vennünk, amikor még csak egyetlen állat hangolódott át. Nincs „lappangó” fertőzés: a naív állományba érkező fertőzőképes vírus áthangolódást fog okozni több állatban is. A tévedés kizárására az ELISA és PCR párhuzamos alkalmazása indokolt, ezzel az egyes módszerek előnyei kölcsönösen kiegészítik egymást a pontos helyzetkép felállításához.”

Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető (Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály) az ASP és a PRSS elleni védekezés során kifizetendő kártalanítás szabályait ismertette.

„Kártalanításra jogosult a járványügyi intézkedés következtében elhullott/ leölt, bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa, a járványügyi intézkedés során igénybevett földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa, használója, illetva az aktív közreműködésre kötelezett természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt járványügyi intézkedések során keletkezett költség/kár esetében ( ÉlTv 51.§ (3) i)-q).

Nem jár kártalanítás az országba a tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért, akkor, ha az állatbetegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszervállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte. Akkor sem, ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt, ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszervállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került sor; a vadonélő állatokért, (kivéve a tenyésztett vadat), a trágyáért, alomért, és az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatokért és termékekért.
A kártalanítás összegét becslési eljárással állapítják meg, határideje a határozat végrehajtásának lezárását követő 15. nap. 5 millió forint összeghatárig a járás adja ki, felette megyei hatáskör.
Kártérítés jár a vaddisznó hullából való mintavételért, a hulla ártalmatlanná tételéért, elásásáért, az elhullott állatok aktív kereséséért órabér, valamint további összeg a megtalált vaddisznóhulláért.

Nem jár kártalanítás az alábbi esetekben: Élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom szándékos megszegése, kettős kerítés hiánya a magas és közepes kockázatú területen. A nem zártan tartott telepi sertés kilövése illetve a telep felszámolása után, élő vaddisznó szállítása után, vadaskertben, vadfarmon moslék etetése esetén. A PRRS mentesítés az új szabályozás alapján a korábbi teljes állami kártalanítás helyett a gazdálkodók által végzett, vakcinázással történő mentesítés révén és az érintett állományok országos főállatorvosi engedéllyel történő leöletésével valósul meg. Célja a mentesítés adott telepen gyorsítása vagy befejezése az adott telepen. Csak regisztrált és jelölt, 6 hónál idősebb tenyészállatok hatóságilag elrendelt levágása téríthető meg.”

Az előadások után a résztvevők számos kérdést tettek fel az előadóknak, és bőven volt idő ezeknek alapos megválaszolására, ami jól mutatja az összejövetel hasznosságát. A beszélgetés később kötetlen formában a rendezvényt záró állófogadáson folytatódott.