Szülőpárok immunrendszerének és termelési paramétereinek javítása természetes cink-humát-keláttal

Az intenzív körülmények között és szilárd padozaton tartott állatok immunrendszeri problémái és az ezekből adódó betegségek kezelése egyre bonyolultabbá válik, mert a kemoterápiás és antibiotikumos kezelésekkel egyre több ható-anyag kerül az állatok szervezetébe. Ezáltal számolni kell rezisztencia kialakulásával, toxikus mellékhatásokkal, allergia kialakulásával, valamint immunrendszeri problémákkal. Ezért előtérbe kerül az alternatív gyógymódok alkalmazása és a megelőzés jelentősége. Az EU új jogszabályai szigorítják az antibiotikumok alkalmazási lehetőségeit.

Az alternatív hatóanyagokkal kapcsolatban nemcsak az a fontos kérdés, hogy milyen mértékben baktericid vagy virucid hatásúak, hanem legalább annyira fontos, hogy ne legyenek káros mellékhatásaik, ne legyenek toxikusak (metabolitjaik sem), ne váltsanak ki káros immun- és allergiás rekaciókat.

Mindezen követelményeket kielégítő hatóanyag a természetes huminsavat mint kelátképzőt tartalmazó cinkhumát. A készítmény 12,5% cinket és 70% huminsavat tartalmaz.


Anyag és módszer

A kísérlet során Dániából érkezett COBB-500 szülőpár napos baromfit vizsgáltuk és értékeltük a következő paramétereket oly módon, hogy két ól (15 300 jérce és 2346 kakas) kapta folyamatosan adagolva a készítményt, két ól (18 360 jérce és 2754 kakas) pedig kontrollként szerepelt. Mind a kontroll-, mind a kezelt állomány ugyanazt a takarmányt (saját gyártású, laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzött, jó minőségű) és azonos vakcinákat kapott. A kezel állomány kéthetes kortól, huszonegyhetes korig kapta a cink-humátot, a kész tápra számolva, 0,3%-os mennyiségben.

A kísérletet a Gallus Kft. bakonypölöskei broiler szülópár II. és III. nevelőtelepén végeztük.

1. A vakcinázások hatékonyságának vizsgálata

A kísérleti és a kontrollállományok azonos időpontban, azonos vakcinázásban részesültek a következők szerint: 1. hét-coccidiosis; 2. hét-NDV, IBV; 3. hét-IBV; 6. hét - élő REO; 8. hét - NDV, IBV; 9. hét - IBD; 10. hét - AE; 12. hét - baromfihimlő és Salmonella Enteritidis inact.; 16. hét - Salmonella inact. + REO inact. + EDS, IBV, NDV, IBV inact.

A vakcinázások hatékonyságát a baromfipestis, a fertőző bronchitis és a gumboro betegség ellenanyag szintjének vizsgálatával követtük nyomon. Az ellen anyagok jelenlétének és szintjének mérését a Gallus Kft. saját laboratóriumában végeztük ELISA-módszerrel a KPL (Kirkegaard & Perry Laboratories, USA) cégtől vásárolt kittekkel. Ólanként 20-20 vérmintát vizsgáltunk a 4., 9., 14., 19., 28. és a 40. élethéten. Az eredmények az 1., 2. és 3. ábrán láthatók.

A gumboro betegség elleni vakcina itatását követően a huminsavas készítménnyel kezelt állomány ellenanyagszintje szignifikánsan jelentősen emelkedett, ami biztosabb védelem kialakulását mutatja a kontrollállománnyal szemben.

A madarakat a 21. héten áttelepítettük. Az új ólban elkülönítve helyeztük el a kezelt és a kontrollállományt, de már nem kapták a cink-humát kiegészítést. Az ellenanyagszinteket ezután is mértük, hogy megállapítsuk, meddig tartja a hatását a cink-humát kiegészítés. Amint az látható, két héttel az adagolás befejezése után az ellenanyagszintek a kezelt állományban is visszaestek, és a 40. hétre a két állomány ellenanyagszintje közel azonossá vált, vagyis a cink-humát addigra feltehetően teljesen kiürült a szervezetből.

2. Az elhullás alakulása

A 3. héten mindegyik állomány Clostridium- (elhalásos bélgyulladás) fertőzést kapott, ami miatt antibiotikus kezelés vált szükségessé (Estreptovall). A kezelt állománynál a kezelés hatásosnak bizonyult, míg a kontrollállománynál a betegség a kezelés ellenére hosszabb lefolyású volt, több elhullást okozott, és a kezelést meg kellett ismételni. Azonban még az ismételt antibiotikumos kezelés sem volt olyan hatékony, mint a cink-humát kiegészítés. A gyógyszerköltségen túl az elhullás is jelentős kiesést okozott.

Az átólazásra került állomány az indulóállományhoz képest a kezelt ólakban 93,4%, a kontrollólakban 90,1 % volt.

A készítmény eredményessége jól lemérhető azon, hogy jobb életképességet, megnövekedett ellenálló képességet és szilárdabb általános egészségi állapotot biztosított, mely nagymértékben növeli a tenyésztési biztonságot.

3. Testtömeg-alakulás

A brojlertartással ellentétben, esetünkben nem cél a minél nagyobb testtömeg elérése. Az állományt a technológia szerinti súlyhatárok között kell tartani, visszafogott takarmányozással. A túlsúlyos madarak selejtezésre kerülnek. A kezelés alatt megállapítható volt, hogy a kezelt állomány testtömegét könnyebb volt szabályozni. Nem voltak nagy szórások, egységesebb volt az állomány, több madár vált „hasznossá",ami megmutatkozik az átminősített létszám százalékos alakulásában is. Miután a kezelt és a kontrollállomány ugyanazt a tápot kapta és a testtömeg a kezelt állománynál szignifikánsan magasabb, azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a cink-humát a takarmányhasznosulást is kedvezően befolyásolta (táblázat). Ezt az elsősorban a hurrátoknak köszönhető hatást más állatokon is megfigyeltük (sertés, brojler, borjú).

A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy az utóbbi években az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó, immunrendszerre befolyást gyakorló szerek közül a cinkhumát- (huminsav-) tartalmú készítmény nem csak abban az esetben tudja kifejteni pozitív hatását, ha komolyabb ártalmak érik az állatok szervezetét, hanem akkor is elősegíti az ellenanyagok fokozott termelődését, ha egészségi állapotuk, valamint termelési eredményeik kiválóak.

Az elvégzett kísérletek bíztató jelét mutatják annak, hogy a cink-hurrát, mint vény nélkül kapható, természetes hatóanyagú takarmány-kiegészítő, sikeresen alkalmazható az immunrendszer erősítésére, antibiotikumok hatásának fokozására vagy adagjuk csökkentésére.

A huminsavak állatgyógyásazti alkalmazásával kapcsolatos irodalom

1. FLAIG, W.: Chemische Untersuchung an Huminstoffen. Z. Chem., 1964. 4. 253-265.
2. KLOCKING, R.: Humic substances as potential therapeutics. In: SENESI, N.: Humic Substances in the Global Environment Elsevier. Amsterdam, 1994.
3. KÜHNERT, VON M. - FUCHS, V. - GOLBS, S.: Pharmakol.toxikologische Eigenschaften von Huminsauren. Dt. Tierártztl. Wschr., 1989. 96. 3-10.

ALPHAFEED

Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 1989 -ben alapított magyar vállalkozás, amely Magyarország piacvezető állatgyógyszer forgalmazója. Egyben számos multinacionális gyártó cég kizárólagos magyarországi disztribútora. A vállalat tevékenysége szerteágazó, de gyökere közös. Ez nem más, mint: "a magyar állattenyésztés eredményességének javítása és kedvenc állataink jólétének biztosítása". ELOLVASOM