Hírek

A sertés nyelőcsőtáji gyomorfekély-betegsége. A betegséget a gyomor nyelőcsőtáji részén kifejlődő, különböző méretű és határú, a nyálkahártyán található kerekded vagy ovális alakú egy vagy több kimaródás illetve fekély jellemzi.

A sertések gyomorfekély betegségét ún. index-betegségnek is szokták nevezni, mert gyakori előfordulása az állatok kedvezőtlen tartási-takarmányozási körülményeire hívja fel a figyelmet. 

A bántalmat először csak 1951-ben írták le, de – úgy a külföldi, mint a hazai – megfigyelések arra utalnak, hogy igen elterjedt és jelentős gazdasági veszteséget okozó betegségről van szó. (Dr. Radnai István 2000.)

A gyomorfekély keletkezése:

• A betegség kezdeti szakaszát a gyomor nyelőcsői tájának hámelváltozásai jellemzik.
• Előbb felületes majd mélyebb kimaródások, fekélyek keletkeznek.
• A károsodott hámban gyakran baktériumok és gombák telepednek meg. Lehetséges, hogy ezek szerepet játszanak a betegség súlyosbodásában is.
• A fekélyekből kiseb-nagyobb vérzések támadnak, de akár nagyobb erek is sérülhetnek, melyekből komoly vérzés keletkezik, és a sertések el is vérezhetnek.
• A fekélyek emésztési zavarokat okoznak, a bántalomhoz gyakran idült gyomorhurut társul, a vérzések során pedig vérszegénység alakul ki, amely miatt az állat legyengül.
• A gyomornyálkahártya elváltozásai regenerálódnak, de a folyamat hajlamos a kiújulásra.

Az esetleges gyógyulás helyén keletkezett hegesedések, szűkületek, olyan gyomorműködési zavarokat idézhetnek elő, amelyek a sertések hizlalásának gazdaságosságát gyakran kérdésessé teszik. (Dr. Radnai István 2000.)

Kialakulásának lehetséges okai:

• Granulált táp (gyártástechnológiából adódó túl kicsi részecskeméret)
• Túl finomra őrölt takarmány növeli a gyomornedvtermelést és a pepszinaktivitást
• Szárazdarás etetés
• Stressz és ellés okozta terhelés
• Nyersrost hiánya
• Romlott-avas takarmány

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet a szociális stressz kifejezetten káros hatására. Csoportosan tartott vemhes kocáknál, ha a csoportlétszám az optimálisnál nagyobb, a vemhesség alatti szűkebben adagolt takarmányozás hatására az állatok szinte mindig éhesek! Ilyenkor a szubordinált állatok szinte állandó csoportnyomásnak vannak kitéve, és a napi etetések alkalmával megfigyelhető, hogy a kocák dulakodnak, verekednek a takarmányért. Különösen fontos, hogy a kialakult csoportokat ne bolygassuk (ismételt szociális stressz) és lehetőleg azonos korú, súlyú vemhes kocák alkossanak egy csoportot. Általános a kocák és a kocasüldők külön csoportosítása, de a legtöbb telepen az első alom leválasztása után a fiatal koca az öregebbekkel egyenértékűként van kezelve. Holott ilyenkor a legveszélyeztetettebb a fiatal koca, mert a laktáció miatt energiahiányos, és kisebb súlyú is mint az idősebbek – óhatatlanul szubordinált állattá válik vemhes kocaként! Ezzel is magyarázható a nagy teljesítményű fiatal kocák körében általánossá vált évi 40% kocaselejtezés is – noha a selejtezés okaként általában rossz kondíció, visszaivarzás, egyéb okok vannak megjelölve.

Próbaetetések:

Az elmúlt tíz évben több vizsgálatot végeztünk gyomorfekéllyel sújtott nagy létszámú sertéstelepeken.

A próbaetetések arra irányultak, hogy megtudjuk, milyen hatása van a huminsavas takarmány kiegészítőknek (Vitapol®) a növendék állatok és kocák, takarmány vagy stressz által kiváltott gyomorfekélyének megelőzésében.

A próbaetetések során két csoportra osztottuk a vizsgálatban résztvevő állatokat. A kontroll csoportot a telepi megszokott technológia szerint takarmányozták. A kísérleti csoportnál a megszokott takarmányhoz 1 % - arányban Vitapol^® pulvist kevertünk. A vizsgált állatok közül minden csoportból boncoltunk egyedeket.

Eredmények és következtetések:

A próbaetetések alatt a huminsavas kiegészítést kapott csoportoknál megszűnt vagy jelentősen csökkent a gyomorfekély kialakulásának kockázata, még kedvezőtlen takarmányozási vagy környezeti feltételek esetén is.

A már kialakult fekélyek esetén a huminsav segítette a sebek regenerálódását. A felboncolt állatoknál a kontroll csoporthoz képest kevesebb bemaródás figyelhető meg. Ez feltehetően több okra visszavezethető. Az egyik a huminsavak baktericid hatása,amely megelőzte illetve megszüntette a fekélyek bakteriális fertőződését. A másik ok, a huminsav molekulák nagy felületi aktivitása, mellyel a fekély felületén védőfilmet képeztek a gyomorsavval szemben. A harmadik ok, a huminsavak sejtregenerálódásra kifejtett előnyös hatása.

A huminsavak a takarmányban jelenlévő mikroelemekkel, köztük a cinkkel és a mangánnal könnyen felvehető komplexet alkotnak, így javítják az állatok általános mikroelem-ellátottságát. A cink és a mangán létfontosságú enzimek alkotójaként aktiválja a sejtek anyagcseréjét, így a kezdődő oesophagális gyomorfekély következményeként keletkező kimaródások sejtszintű helyreállításáért felelős kaszkád-folyamatokat is. Kvázi nem tud olyan súlyos fekély kialakulni, mert időben javításra kerülnek a sérülések – még molekuláris és enzimatikus szinten.

Ez a folyamat különösen nagy jelentőségű a modern, nagy teljesítményű sertésfajtáknál, amelyek fokozott növekedési erélyük miatt különösen érzékenyek a hiányos mikroelem-ellátottságra – sok telepen a mikroelem-szintek válnak az egészséges növekedés limitáló tényezőjévé.

A fekélyek megelőzésében a huminsavak antibakteriális, antivirális és fungicid hatása mellett tehát a szerves komplex képző hatása is komoly szerepet játszik. A fenti eredmények tekintetében a huminsavas takarmány kiegészítők eredményesen alkalmazhatóak a sertések gyomorfekélyének kezelésére, illetve kialakulásának megelőzésére.

 

Ajánlott termék Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.